A vezeklő Szent Jeromos a pusztában

A sajnos kissé kopott állapotban fennmaradt festmény híven ismétli annak a Cima da Conegliano műnek a kompozícióját, amelyet egy angliai magángyűjtemény, a yorkshire-i Harewood House őriz. Sokáig bizonytalanság volt afelől, hogy a replikát egy másik Bellini követő, Marco Basaiti készítette-e, jobboldalt lent ugyanis a „MARCUS BAXAITI F.” felirat olvasható. A kérdést egy 2009-ben végzett infravörös vizsgálat döntötte el. A vizsgálat bebizonyította, hogy ezen a képen ugyanúgy nem mutatható ki az alárajzolás, mint Cima más művein. Cima ugyanis az alárajzoláshoz gubacstintát használt, amelyet az infravörös fény nem tesz láthatóvá, ellentétben a többek között Basaiti által is használt, ugyanezzel a vizsgálati technikával láthatóvá tehető széntintával.
Miután a képfelület nagyobb részét a vezeklő Szent Jeromost körülvevő táj foglalja el, a műben az ekkoriban önállósuló tájképfestészet egy korai alkotását is láthatjuk. Bizonyosan nem egy meghatározott vidék portréjáról van szó, sokkal inkább a tájképi elemeknek arról a mikrokozmoszáról, amely a németalföldi ún. világtájakat is jellemzi. Egyértelmű ennek a fajta tájnak a vallásos tartalma: a sziklák, a síkságok, a tenger, a patakok, a felhők, a barlangok, a várak, a falvak, a növények és az állatok univerzuma az isteni teremtést magasztalja. Ami pedig a teremtett világ e képének életet ad, az a fénynek minden részletet átitató, egyszerre valószerű és transzcendens ragyogása, Cima da Conegliano művészetének központi témája.

© Tátrai Vilmos