A Szent Család egy női szenttel és Assisi szent Ferenccel

Palma Vecchiónak az a kompozíciója, amelynek nyomán – valószínűleg a műhelyében – ez a festmény készült, elveszett, így a mester invencióját megőrző kópia kiemelkedő dokumentum-értékkel bír. Az eszményítő női képmás mellett a fekvő formátumú egészalakos Sacra conversazione volt ugyanis az a műfaj, amelyben Palma Vecchio életműve legjavát alkotta. Ezek a képek, 16. századi gyűjteményi leltárok tanúsága szerint, nem egyházi megrendelésre, hanem műgyűjtemények számára készültek. A képtípus egyik előzményét a Pihenő Szent Család témájú festmények alkotják, amelyeken mind a tájképi környezet, mind a testtartások természetessége egyenesen adódik a bibliai cselekményből. Szintén az előzmények közé tartozik az Alázatosság Madonnája, ahol a gyermekét tartó Mária, az alázat keresztényi erényét jelképezendő, nem trónuson, hanem földön ül. Abban azonban, hogy a képtípus létrejött és népszerűvé vált, igazán döntő szerepe a pásztori költészet hatásának és az újdonságokra fogékony műgyűjtői réteg színrelépésének volt. A női szentet attribútum hiányában nem tudjuk azonosítani, Szent Ferenc viszont könnyen felismerhető. Assisi Szent Ferenc alakjától, aki minden élőlényben Istent magasztalta, a természeti környezet is magasabb rendű jelentést nyer.
A lekerekített, telt formák, a színek pompája, a drapériák dekoratív redőzése, a lágyan hullámzó körvonal és az érzelmes, epekedő kifejezés a festő és műhelye Sacra conversazione kompozícióinak állandó ismertetőjegyei.

Tátrai Vilmos©