
Trónoló Madonna gyermekével Antióchiai Szent Margit, Alexandriai Szent Katalin, Szent Lúcia, Szent Apollónia, Szent Antal apát, Szent Jeromos, Szent Lőrinc és Irgalmas Szent Julián társaságában
Régi Képtár
Anyag, technika | olaj, fa |
---|---|
Méret | 102 cm |
Leltári szám | 1154 |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A Botticelli műhelyében dolgozó mesterek számos olyan kerek formátumú képet, vagyis tondót festettek, amelyeken angyal tartja Jézust a gyermekét térdepelve imádó Mária elé. Ez az ikonográfia a Jézus születése ábrázolások egyik fajtája. Hármójuk csoportjához áhítattal, inkább befelé forduló, mint kifelé irányított tekintettel, balját melléhez emelve közeledik az idős Szent József. A tondó mestere számos firenzei és umbriai stíluselemet ötvöz képén, anélkül, hogy az összhatás eklektikus lenne. Szűz Mária arca és hímzett szegélyű köpenye az umbriai Pinturicchiót juttatja eszünkbe. A képtér árkádos építménye, amelyen át távolba vesző tájra nyerünk kitekintést, mintha Perugino valamelyik oltárképéről került volna ide. Mária és az angyal ruhájának labirintus módjára kanyargó redőzése arra emlékezteti a nézőt, hogy Raffaellino del Garbo a külső és belső kontúrokat mindig költészettel és energiával feltöltő Filippino Lippinek volt a tanítványa. József megjelenésében, arcában, kezében egyaránt dominál a rusztikus karakter, amelyhez leginkább a szárnyaló fantáziájú Piero di Cosimo életművében találjuk meg az előképeket. Ha az előtér vegetációjában Leonardo botanikai érdeklődésének visszhangját fedezzük fel, akkor azzal sem járunk távol az igazságtól, ha a háttérben feltárulkozó táj mediterrán derűjét Peruginóén túl, Raffaello hatásával hozzuk összefüggésbe. A zöld, szürke, barna és kárminvörös kellemesen összecsengő árnyalatai közt különösen erős hangsúlyt kap József köpenyének intenzív sárgája.
Tátrai Vilmos©
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.