
Szent Sebestyén Egervárról
Régi Magyar Gyűjtemény
A épület - 2018. október 09. - 2019. január 13.
A közel kilencven képet bemutató tárlat, amely a 20. századi brit festészet egyik rendkívül meghatározó vonulatát mutatja be, a figurális festészet történetére fókuszál, különös tekintettel azon művészek tevékenységére, akiket a szakirodalom gyakran összefoglalóan Londoni Iskolának nevez.
A kiállítás a Londoni Iskola olyan kulcsfontosságú alkotóira összpontosít, mint Francis Bacon, Lucian Freud, Frank Auerbach és Leon Kossoff, kitekint azonban a tendencia előzményeire és a kortárs brit festészetre gyakorolt hatására is: bemutatja a brit figurális festészet a 20. század elejétől napjainkig ívelő történetének egyik legfontosabb szálát. A tárlatra jelentős festményeket kölcsönöztek európai és tengerentúli magángyűjtők és közgyűjtemények, és számos mű érkezett a londoni Tate Britain gyűjteményéből is.
A kiállítás a Londoni Iskola művészetének első magyarországi bemutatója, amely az irányzat legismertebb alkotói mellett a 20. század második felének londoni művészeti színterén kibontakozó művészi párbeszédeket is bemutatja, többek között olyan festők tevékenységét, mint Michael Andrews, R. B. Kitaj, Paula Rego, F. N. Souza és Euan Uglow. A látványelvű festészet hagyományait követő művek a hétköznapi életet tematizálják: egy emberközpontú, expresszív festészetfelfogás példái. A festményeknek gyakran központi tárgya az emberalak, az alakformálás, a festékkel mint anyaggal való kísérletezés, és ennek nyomán a képfelület kézzelfogható érzékisége és anyagszerűsége a művek értelmezésének kulcskérdései közé tartozik. A kiállítás olykor a földrajzi határokon túllépve az expresszív anyag- és alakformálás olyan előzményeire és párhuzamaira is kitekint, mint Alberto Giacometti és Chaïm Soutine, ám a Londoni Iskola központi alkotóit elsősorban mégis a helyi művészeti hagyományok összefüggésrendszerébe helyezi, olyan nagy hatású, iskolateremtő brit festők fontos alkotásait is bemutatva, mint Walter Richard Sickert, David Bomberg, Stanley Spencer és William Coldstream.
Az anyagelvű, érzéki festészet időtlen kérdései napjainkban sem veszítettek aktualitásukból. Ugyan a 20. század folyamán több ízben is bejelentették a festészet feltételezett halálát, a Londoni Iskola klasszikus alkotói által képviselt festészetfelfogás a következő generációk művészetében is jelen van: például Cecily Brown, Lynette Yiadom-Boakye figurális festészetében, amely a Londoni Iskolához köthető hagyományok továbbéléseként is leírható.
A tárlat a Tate Britainnel való együttműködésben valósult meg, akárcsak a Szépművészeti Múzeumban 2010-ben bemutatott „Turner és Itália” című nagy sikerű tárlat. A Londoni Iskola festészetéből ezúttal első ízben láthat a budapesti közönség rendkívül gazdag válogatást. A tárlat kapcsán nemcsak a festészet közelmúltbeli történetéről, hanem a festészet aktualitásáról, kortárs helyzetéről is fontos kérdések fogalmazhatók meg, amelyek tükrében a (figurális) festészet hazai történetére, közelmúltjára és jelenére is másképp tekinthetünk.
A kiállítás kurátora: Elena Crippa, Tate Britain
A budapesti kiállítás társkurátora: Fehér Dávid
A kiállításon fénykép- és videofelvétel készítése nem megengedett.
Belépjegy ára: 3000 Ft
Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/mngdev.oandertest.hu/web/web/app/themes/szepmu/single-exhibition.php on line 105ide mit írjak?
Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/mngdev.oandertest.hu/web/web/app/themes/szepmu/single-exhibition.php on line 105Látogatható: keddtől vasárnapig 10:00 - 17:45-ig
Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/mngdev.oandertest.hu/web/web/app/themes/szepmu/single-exhibition.php on line 105A 18. században az előkelő családok már nemcsak fiaik, hanem leánygyermekeik számára is igyekeztek a tanulás, művelődés lehetőségét biztosítani. Művelt leánynak az számított, aki az írás, olvasás és kézimunkázás mellett a festés-rajzolásban és zenélésben is jártasságra tett szert. Haller Erzsébet portréja egy olyan sorozat darabja, amelyen arisztokrata leányok az akkori társasági viselkedés formái és korszerű műveltség igényei szerint jelennek meg.
Mányoki Ádámot elsősorban arcképfestőként ismerjük. Életművében egyedülálló ez a kis csendélet, amelynek hátoldalán a restauráláskor került elő a festő szignatúrája a készítés dátumával és helyével. Elképzelhető, hogy a jól eladható, népszerű műfajú képet megélhetési okokból festette Bécsben. A féloldalas kompozíció azt sejteti, hogy a festménynek talán párdarabja is lehetett.
Esterházy Pál nádor, birodalmi herceg, 1678-as végrendelete szerint a kismartoni ferences templomban új temetkezőhelyet szándékozott építeni saját maga és családtagjai számára. A mauzóleum fölötti kápolna félköríves falfülkéiben a családtagok, köztük a nádor és felesége, Esterházy Orsolya aranyozott faszobra állt. A párnán térdeplő, némileg idealizált figurák az eredeti helyükön a kápolna Szűz Mária oltára felé fordultak az „örök imádás” gesztusával.
2018. október 09. - 2019. január 13.
Online jegyvásárlás