Mélyföldszint - 2018. október 31-től
A 19. századi gyűjtemény a Nemzeti Galéria első emeleti központi tereiben, két kiállítási egységben tekinthető meg.
A reformok korától a századfordulóig
A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A 19. század a nemzeti művészet megszületésének, az alapvető művészeti intézmények – múzeum, akadémia, kiállítások, művészeti díjak, műkritika, szaksajtó – kialakulásának a nagy korszaka. Ferenczy István, Szinyei Merse Pál, Izsó Miklós, Barabás Miklós és mások a magyar nemzeti művészet szinte ikonszerűen ismertté vált alakjai, az olyan alkotások, mint a Pásztorlányka, a Majális, a Búsuló juhász, vagy a Vásárra induló román család pedig a közös magyar képi emlékezet kitörölhetetlen és mindenki által ismert példái.
Az újrarendezett kiállítás a 19. század elejétől a századfordulóig követi végig a korszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit. A 14 szekcióba csoportosított anyagban találunk kronológiai (magyar művészet a 19. század elején, nemzet és művészet), stílustörténeti (a biedermeier, a Kelet vonzásában, a szabadban, naturalizmus) tematikus (a modern élet heroizmusa, Itália földjén, egzotikum és erotikum) és műfaji (a természettől a tájig, a portré fénykora) szempontú blokkokat, a teremsor közepét pedig egy kultúrtörténeti-intézménytörténeti szekció foglalja el. Ez A kultúra színterei címet viselő terem a kiállítás izgalmas újdonsága, itt ismerheti meg a közönség a 19. században kialakult művészeti intézményeket, amelyek lehetővé tették a művészeti élet kibontakozását hazánkban. Az egyes szekciók anyagában olyan egységek is szerepelnek, amelyek egy-egy fontos művész (például Ferenczy István, Markó Károly, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Stróbl Alajos) hangsúlyozott bemutatásán alapulnak.
A festmény-, szobor- és éremanyag mellett az újrarendezett állandó kiállításon bútorok és kerámiatárgyak is láthatók többek között az Iparművészeti Múzeum és a Zádor Anna Alapítvány gyűjteményeiből; a korabeli enteriőrök a korszak hangulatát idézik meg.
A kupolacsarnokból nyíló két külön kiállítási egységben egy-egy jelentős műtárgycsoport kapott helyet egyfelől a 19. század magyar festészetét nagymértékben meghatározó nemzeti romantika az Egri nők, a Hunyadi László siratása, vagy a Vajk megkeresztelése mellett Madarász Viktor, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan, Benczúr Gyula legjelentősebb történeti festményeivel. Másfelől itt találkozhatunk a század végén Münchenben és Nagybányán alkotó Hollósy Simon, Csók István, Iványi Grünwald Béla és Ferenczy Károly képein keresztül a modernizmus kezdeteit jelentő plein air naturalizmus reprezentatív alkotásaival.
Kurátorok:
Veszprémi Nóra
Zwickl András
A kiállítás kurátorai:
Hessky Orsolya
Krasznai Réka
Szeifert Judit, Gulyás Dorottya (szobor)
Tokai Gábor (érem)
Látogatható: keddtől vasárnapig 10:00-17:45-ig
Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/mngdev.oandertest.hu/web/web/app/themes/szepmu/single-exhibition.php on line 105
Több mint 500 egyiptomi tárgy 4 teremben
Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/mngdev.oandertest.hu/web/web/app/themes/szepmu/single-exhibition.php on line 105
Belépőjegy ára: 1400 Ft
Notice: Trying to access array offset on value of type bool in /var/www/mngdev.oandertest.hu/web/web/app/themes/szepmu/single-exhibition.php on line 105Imhotep Dzsószer fáraó főépítésze, a szakkarai lépcsős piramis és sírkörzet építtetője volt a Kr. e. 3. évezred közepén. A későbbi korokban előbb, mint híres bölcset, tudóst és varázslót, és mint az írnokok patrónusát tisztelték. Később már félistennek, a memphiszi Ptah isten fiának tartották. Az őt ábrázoló budapesti bronzszobor talapzatán olvasható szöveg szerint a fogadalmi szobrocskát Kham-Khonszu megrendelésére készítették és valószínűleg Ptah memphiszi templomában állították fel.
Visegrád, a középkori magyar királyság egykori nagyságát és fényét reprezentáló fenséges várrom a 19. század elején lett a romantikus tájképfestők kedvenc témája. A vár ikonszerűen rögzült ábrázolását id. Markó Károly teremtette meg az 1820-as években. A magyar képzőművészet klasszikus Visegrád-ábrázolása a magányos fenségében álló, a régi dicsőség hajdani fényét már csak romjaiban érzékeltető fellegvár.
Székely Bertalan nagyméretű történelmi festményén valósággal nemzeti „fogadalmi” képpé emelkedett az egri nők története. 1552. szeptember 29-én hetvenezer fős török sereg támadta meg Eger várát. A várvédők mindössze kétezren voltak, köztük számos hadviseléshez nem értő jobbágy, sok nő és gyermek. Ennek ellenére a várvédők Dobó István kapitány vezetésével visszaverték a támadást. A nők ostromban játszott szerepére Horváth Mihály 19. századi munkája hívta fel a figyelmet.
