A kiállítás két fő kronológiai egységből áll. A 19. századi termek a késő romantikától a szimbolizmusig terjedő időszakról adnak áttekintést. A francia impresszionizmus nagy alakjai – Paul Cézanne, Camille Pissarro, Claude Monet – mellett osztrák, német, belga, skandináv alkotók (Franz von Lenbach, Wilhelm Leibl, Constantin Meunier, Akseli Gallén-Kallela) művei is jelen lesznek, komplex és árnyalt képet mutatva a korszak európai művészetéről.
A 20. századi és kortárs szekciók különféle tendenciák és kérdésfelvetések köré szerveződnek, az elmúlt évtizedek néhány fontos nemzetközi áramlatát bemutatva, például a kinetikus – azaz a mozgásra alapuló – művészet, az op-art és a geometrikus absztrakció jelentős alkotóit (Günther Uecker, Victor Vasarely, Josef Albers, Peter Halley). Kiemelt hangsúlyt kapnak az utóbbi évek szerzeményei (Michelangelo Pistoletto, Erwin Wurm, Antoni Tàpies, Eduardo Chillida, Vera Molnar, Simon Hantaï művei), jelezve a gyűjtemény alakulásának és bővülésének főbb irányait.