Rudzs-ahau és Ipepi sztéléje

A téglalap alakú sírtábla egy I. átmeneti kori fáraó udvaroncát („egyetlen barát”), királyi pecsétőrét, Ahau képviselőt és annak „szeretett feleségét, a királyi ékszert” Ippi-t ábrázolja. E feltehetően masztaba sírból származó tábla, bár kerettel elkülönített képmezeje révén a sztélékhez sorolható, tulajdonképpen csak előzménye a Középbirodalomban kialakuló klasszikus sztélé formának (ld. Szehoteb-ib sztélé). Az alacsony-relief eszközeivel megmintázott, festett táblán a párt halotti adományokkal felpúpozott asztal előtt állva látjuk. Az ekkor még Anubisz istenhez (később főleg Oziriszhez) intézett áldozati formula a feliratban ezrével („1000” = „sok”) kívánja Ahau-nak a „mindenféle tökéletes” áldozatot, amelyek egyenként is jól felismerhetőek az áldozati asztalon: a marhacomb, hagyma, kenyér stb. körvonalaiban. Az elhunytakat nevük szerepeltetése már önmagában is élővé tette, de ahhoz, hogy az áldozatokat ténylegesen is magukhoz vehessék, a relief alakjai fölött valószínűleg a szájmegnyitás szertartását is elvégezték. Az egyiptomi síkábrázolások több törvényszerűsége kitűnően érvényre jut és jellemezhető ezen a művészileg provinciálisnak ítélhető darabon.